Telephely bejelentési kötelezettség
A Cégtörvény értelmében a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég létesítő okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. Következésképpen, lényegében minden olyan hely, ahol egy társaság a székhelyén kívül üzleti tevékenységet folytat, telephelynek minősül.
A válasz eldöntéséhez a telephely adózási fogalmát kell meghatározni.
Az Adózás rendjéről szóló törvény 178. § 27. pontja értelmében telephelynek minősül az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják.
Az Áfa törvény 259. § 2. pontja szerint állandó telephely: a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység – székhelyhez képesti – önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak, ideértve az adóalany kereskedelmi képviseletét is, de csak annyiban, amennyiben a 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában az adóalany kereskedelmi képviselete a legközvetlenebbül érintett.
A tárgyalás céljából használt iroda az adóköteles gazdasági tevékenység folytatásához szükséges, ezért az Art 16.§ (3) b, pontja alapján az állami adóhatósághoz be kell jelenteni.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. § (2) bekezdésének első mondata értelmében a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 27. pontja szerint telephely az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található.
Az Art. 16. § (3) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó címét, székhelyét, a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit, illetve a cég honlapján való közzététel esetén a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját), több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés helyét.
Az Art. 17. § (3) bekezdésének h) pontja alapján továbbá az adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a cégbírósághoz be nem jelentett, az e törvény 178. § 27. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét.
Az Art. 172. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai értelmében a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét egyáltalán nem, vagy késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti.
A fentieket összefoglalva az adózók kötelesek bejelenteni a gazdasági tevékenységük végzésének valamennyi színhelyét az adóhatóság felé (s a kérdésben foglaltak szerint a tulajdonos lakóhelye is ilyennek minősülhet). Ennek egyrészt eleget tehet az ún. egyablakos rendszer keretében, a telephely cégjegyzékben való feltüntetése érdekében a cégbíróság felé való, illetőleg ennek hiányában közvetlenül az adóhatóság irányába tett bejelentés révén. Abban az esetben, ha adózó a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmében ennek feltárása esetére az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja.
