top cover

Paksi telephelyet keres?

Hosszú távra bérelhető ipari telek és kiadó csarnok Paks városhatárán belül.

Bérelhető paksi ingatlanjaink ipari árammal, fúrt kúttal és gázcsonkkal egyaránt alkalmasak lehetnek telephelynek és beépítésre. Az ingatlanok adottságaik – elhelyezkedésük, kialakításuk, megközelíthetőség – alapján logisztikai raktárbázis vagy bármely termelő üzem kialakítására ideálisak lehetnek.

Az övezeti előírások szerint lehetőség van esetlegesen akár a fenti ingatlan összevonására annak érdekében hogy azok egy ingatlant képezzenek, de igény esetén a nagyobb alapterületű ingatlanokat a beépítési százalék figyelembe vételével akár több kisebb egységekre is meg lehet osztani.

15

telephely

85000

m2 összterület

25 fő

őrző személyzet

90 db

kamera

Üres tárolóhely

60 000 négyzetméter összterületű 15 paksi telephelyünkön elterülő üres tárolóhelyeink akár munkagépek elhelyezésére, tárolására, üzemeltetésére is alkalmas, amennyiben azok nem igényelnek fedett helyet. A tárolóhelyekhez őrző személyzet biztosítható.

 

 

 

Jó tudni

Telephely bejelentési kötelezettség

A Cégtörvény értelmében a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég létesítő okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. Következésképpen, lényegében minden olyan hely, ahol egy társaság a székhelyén kívül üzleti tevékenységet folytat, telephelynek minősül.

A válasz eldöntéséhez a telephely adózási fogalmát kell meghatározni.
Az Adózás rendjéről szóló törvény  178. § 27. pontja értelmében telephelynek minősül az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják.

Az Áfa törvény 259. § 2. pontja szerint állandó telephely: a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység – székhelyhez képesti – önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak, ideértve az adóalany kereskedelmi képviseletét is, de csak annyiban, amennyiben a 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában az adóalany kereskedelmi képviselete a legközvetlenebbül érintett.
A tárgyalás céljából használt iroda  az adóköteles gazdasági tevékenység folytatásához szükséges, ezért az  Art 16.§ (3) b, pontja alapján az állami adóhatósághoz be kell jelenteni.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. § (2) bekezdésének első mondata értelmében a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 27. pontja szerint telephely az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található.

Az Art. 16. § (3) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó címét, székhelyét, a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit, illetve a cég honlapján való közzététel esetén a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját), több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés helyét.

Az Art. 17. § (3) bekezdésének h) pontja alapján továbbá az adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a cégbírósághoz be nem jelentett, az e törvény 178. § 27. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét.

Az Art. 172. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai értelmében a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét egyáltalán nem, vagy késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti.

A fentieket összefoglalva az adózók kötelesek bejelenteni a gazdasági tevékenységük végzésének valamennyi színhelyét az adóhatóság felé (s a kérdésben foglaltak szerint a tulajdonos lakóhelye is ilyennek minősülhet). Ennek egyrészt eleget tehet az ún. egyablakos rendszer keretében, a telephely cégjegyzékben való feltüntetése érdekében a cégbíróság felé való, illetőleg ennek hiányában közvetlenül az adóhatóság irányába tett bejelentés révén. Abban az esetben, ha adózó a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmében ennek feltárása esetére az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja.

Kapcsolat